A legutóbbi, 2011-es népszámláláskor a 10,5 milliós Csehországban a nemzetiségi hovatartozást jelölő rovatot 2,74 millió ember nem töltötte ki. Összehasonlításként: 2001-ben ez a szám 173 ezer volt. Az ugrás tehát óriási, s a szakértők máig nem találtak rá magyarázatot.
A kiadvány szerint a cseh kormány 2016 januárjában foglalkozott a népszámlálás témájával, s rendeletet hozott a 2021-es népszámlálás lebonyolításának általános forgatókönyvéről, szabályairól. Ez a népszámlálás alapvetően a rendelkezésre álló adminisztratív adatbázisokat kívánja felhasználni e célra, amelyet az eddigieknél korlátozottabb mértékű terepmunka, tehát kérdőív fog kiegészíteni. "Tekintettel arra a tényre, hogy a nemzetiségi hovatartozás megjelölése önkéntes adat, és azon lakosok száma, akik ezt nem adják meg, egyre növekszik, a Cseh Statisztikai Hivatal azzal számol, hogy a 2021-es népszámláláskor erre az adatra nem kérdeznek rá" - áll a kötetben.
A több mint 230 oldalas jelentés, amelyet a kilencvenes évek második felétől évente kiadnak, részletesen bemutatja, hogyan teljesíti Csehország a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalásait, mit tett a kormány, az egyes minisztériumok és az önkormányzatok a nemzetiségi jogok érvényesítése terén. Az adatokban bővelkedő kiadvány felét a hivatalosan elismert kisebbségek - köztük a magyarok - szervezeteinek értékelése teszi ki. Ezekben az egyes kisebbségek saját szemszögükből értékelik az állam és az önkormányzatok vonatkozó tevékenységét, rámutatnak a problémákra és megfogalmazzák legfőbb követeléseiket is.
A kisebbségi szervezetek értékeléseinek egyik visszatérő felvetése, hogy miért önkéntes, s nem kötelező a nemzeti hovatartozás rovat kitöltése a kérdőívekben. Az illetékesek szerint a nemzetiségi rovat nem kötelező jellegét az Európai Unió írja elő, s azt Csehország egyoldalúan nem tudja módosítani.